Mítoszromboló – amit az újságírás szakról tudnod kell

Ki olvas ma már újságot? Majd az AI megírja, fölösleges… Talán a klasszikus újságírás új formát ölt, ellenben a relevanciáját megkérdőjelezni elég nagy butaság lenne egy olyan világban, ahol az önjelölt Facebook-cikkírók sorra temetik el a még élő sztárokat, vagy hozzák le a cikket “Ettől megáll az eszed, Shakira Gelencén nyitja meg a világbajnokságot!”

Elsőévesként visszagondolva a felvételi stresszre, az ember legszívesebben visszamenne az időben, hogy megnyugtassa a múltbéli önmagát és elhessegesse a nagy megfejtéseket, miszerint az újságírás ma már irreleváns.  Ha már Újságírás szak, jöjjenek a tények és felejtsük el a mítoszokat!

1. MÍTOSZ: „Az újságírás szakkal csak egy süllyedő hajóra szállok fel”

            Tény, hogy a szakma óriási átalakuláson megy keresztül, ugyanakkor ez nem jelenti, hogy ma már kevésbé lenne fontos.  A mesterséges intelligencia és a fakenews korában az objektivitás, a pontos forráskritika és a hiteles tájékoztatás valójában értékesebb, mint valaha. Az Újságírás szak tanterve pontosan ehhez adaptálódik: az első félévtől kezdve olyan tárgyakkal indítasz, mint a Számítógépes szöveg- és képszerkesztés, a későbbiekben pedig a Rádiós és televíziós újságírás mellett az Online újságírás és az Interaktív digitális médiumok  is szerepel a tanrendben. Nem egy elavult szakmát tanulsz, hanem a holnap online hírgyártásának és multimédiás történetmesélésének a technikáját.

     2. MÍTOSZ: „Sehova nem írtam még, hiába is jelentkezem”

            A bejutásod két egyszerű, teljesen egyenlő esélyeket biztosító lépésből áll. Az első szakasz egy online benyújtandó motivációs levél, amelynél a bizottság nem a megjelent cikkek listáját, hanem a kíváncsiságodat és a szakma iránti nyitottságodat értékeli egy egyszerű „elfogadva” minősítéssel. Ha ez megvan, a végső rangsorolás kizárólag az érettségi átlagod alapján dől el. A tanterv ráadásul úgy épül fel, hogy az első félévben az órákon mindent a legelső lépésektől, az alapoktól tanítanak meg neked. Nem kész publicistákat várunk, hanem olyanokat, akik itt szeretnének azzá válni.

3. MÍTOSZ: „Az egyetemi projektjeim a számítógépes mappáimból csak a tanárok javítóasztaláig juthatnak”

            Az egyetem és a kolozsvári médiatér számos lehetőséget kínál arra, hogy a jól sikerült projektjeid vagy az épp benned levő gondolatok ne maradjanak meg csak a családi Messenger-csoportban. Akár első éven is lehetőséged van bekapcsolódni a Perspektíva diáklap vagy a Szabadság napilap diákmelléklete, a Campus szerkesztésébe. A tanárok mentori támogatása és kiterjedt kapcsolatrendszerei pedig akár azt is lehetővé teszik, hogy nagyobb hírportálokon jelentesd meg a munkáid.

4. MÍTOSZ: „A tanárok kiégett médiamunkások, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy működik a média manapság”

           Oktatóink elismert, a mai napig aktívan tevékenykedő szakemberek, akik napi szinten mozognak az erdélyi és a nemzetközi médiatérben. A tekintélyelvű, száraz előadások helyett nálunk a mentori szemlélet érvényesül: a tanárok közvetlenek, partnerként kezelnek, és személyesen kísérik végig az alkotói folyamataidat a témaválasztástól egészen a megvalósításig. Pontosan tudják, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy kezdő újságírónak a mesterséges intelligencia, a fake news vagy a multimédiás hírgyártás korában, így a legfrissebb piaci trendeket és technológiákat tartják szem előtt. Na és persze az sem kizárt, hogy a six-seven jelenséget beszélitek át a gólyatábori csocsóasztal mellett.

5. MÍTOSZ: „Minden tárgyból száraz vizsgák vannak a félév végén, amikre hetekig kell magolni.”

          Gyakorlatias képzés lévén a jegyeid jelentős részét évközi projektek, saját portfólió-munkák, terepmunkák vagy stúdiógyakorlatok adják. Ahelyett, hogy csak a média elméletéből írnál teszteket, a félév végén valós, kézzelfogható anyagokat kell letenned az asztalra. Egy-egy vizsgádat egy jól felépített interjú, egy kész riport, egy megvágott hanganyag vagy egy saját készítésű fotósorozat adja. Itt a folyamatos, alkotó munka és a kíváncsiság számít, nem a vizsgaidőszaki magolás és a stressz.

6. MÍTOSZ: „Kolozsvár megfizethetetlen egy diák számára, kár is megpróbálni.”

         Bár a város megélhetési és albérleti költségei elsőre ijesztőek lehetnek a végzősök és a szülők számára, a kar számos ösztöndíj lehetőséget és 8 ingyenes helyet biztosít. A jó jegyekért járó tanulmányi és teljesítményalapú ösztöndíjak mellett szociális támogatások is igényelhetők. Ezek a havi juttatások komoly anyagi biztonságot nyújtanak, hogy ne a megélhetésen, hanem a fejlődéseden kelljen dolgoznod.

7. MÍTOSZ: „Az egyetemi tudás csak elmélet, a diplomával a kézben majd újra a nulláról kell kezdenem mindent.”

       A tanterv szerves része a kötelező szakmai gyakorlat, amelynek során valódi szerkesztőségekben, hírportáloknál, rádióknál vagy tévécsatornáknál próbálhatod ki magad élesben. Olyan kiterjedt hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatrendszert építhetsz ki a gyakorlatok és az Erasmus+ programok segítségével, aminek köszönhetően a hallgatók több mint fele közvetlenül a szakmában, sokan pedig már a diploma megszerzése előtt állandó munkatársként képesek elhelyezkedni.

Most rajtad a sor, hogy megcáfold a tévhiteket és te alakítsd a közbeszédet! Várunk a BBTE magyar nyelvű Újságírás szakán!

Érdekel a média és a tartalomgyártás?

Nálunk élesben is kipróbálhatod magad! Nézd meg a képzéseinket, vagy térj vissza a többi hírhez.

Vissza Érdekel a szak